2009. november 1., vasárnap

Egy energiatakarékos ház születése ...

... akár ez is lehetett volna a blog címe. Egyenlőre csak a nyári és őszi tapasztalatainkat tudom leírni, de már ez is nagyon biztató. Sorra veszem a különböző tervezési tényezőket, és a tényleges tapasztalatokat:

Nyári hővédelem

A nagy nyári meleg elleni védekezésre 4 féle eszközt vetettünk be:

Széles ereszkinyúlás (80 cm)
Ez nagyon jól bevált a házban, 3 ablak kivételével az összes ablak le van árnyékolva ezáltal. A hatása nagyon érződik, abban a helységben ahol nincs eresztúlnyúlás érezhetően feljebb megy a hőmérséklet, ha nem vetünk be más árnyékolást.
A nagy tetőtúlnyúlás előnye, hogy amíg nyáron nagyon jól árnyékol, télen viszont egyáltalán nem fogja el a napot, hiszen télen laposabban süt a nap, és akadálytalanul melegíti fel a helységeket.

Tájolás
A ház egyik legfontosabb tervezési szempontja volt a dél felé való tájolás. A földszint valamennyi lényeges helysége dél felé van tájolva (étkező, nappali, dolgozószoba), az emeleti szobákból is kettő dél felé, egy nyugat felé néz.
Igyekeztünk mérsékelni a nyugati nap hatását, ezt teljesen kivédeni csak zsalugáterekkel lehet.

Hőszigetelés
10 cm hungarocel hőszigeteléssel
A házat augusztusban szigetelték le, így nagyon érezhető volt a különbség. Bár már a hőszigetelés előtt sem ment fel 28 fok fölé a hőmérséklet, a hőszigetelés után még a legnagyobb melegben sem ment fel 26 fok fölé a hőmérséklet a házban, annak ellenére, hogy még nincs a házon külső árnyékoló, tehát csak a tájolás, hőszigetelés, ereszkinyúlás és pár függöny. Tehát nincs szükségünk légkondicionáló berendezésre, nyáron is kellemesen hűvös van a házban.

Téli energiatakarékosság

Hőszigetelés
30 cm üveggyapot szigetelés a padlásfödémeknél
10 cm hungarocel külső hőszigetelés

Az őszi időszakban (okt. 15-től) egyenlőre egy, a földszinten, központi helyen elhelyezett 4 kw-os Jancsi kályhával fűtöttünk a házban, kb. 2 hétig (éjjel 4 fok, nappal 9-10 fokos hőmérséklet mellett). Ez idő alatt 20-22 fok közötti hőmérséklet volt a házban. Érdekes tapasztalat volt, hogy az emeleti szobákba is felmegy a meleg, kb. 2 fok különbséggel. Tehát külön keringetés, légfűtési rendszer nélkül is az emeleti hálószobákban is megvolt a 18-20 fok közötti hőmérséklet. (gázzal nem fűtöttünk ez idő alatt, mivel még be sincs kötve).

Ez után egy hétig egyáltalán nem gyújtottunk be, mivel egyszerűen nem volt hajlandó kihűlni a ház, és kint is elég meleg volt.

Ezután most a hétvégén jött egy kis hideg, amikor is éjjelre -3 fok körülit ígértek, nappalra 8 fokot. Most egy nap 2x rakjuk csak meg a kis kályhát, mert így is megvan bőven a 20 fok, és mivel télen nem szeretjük a túl meleget, nem fűtünk többet. Este 9-ig égett csak a tűz, de reggel az emeleten így is 19 fok volt, alul 18 fok. Tehát a meleg úgy látszik folyamatosan megy fel, és lent kicsit jobban kihűl, mivel itt sokkal több a nyílászáró (és még nincs zsalugáter, amit arra terveztünk, hogy csökkentse télen az éjjeli hőveszteséget).

5 cm hőszigetelés a padlóban
Már ez is elegendő volt ahhoz, hogy a padlót nem érezzük hidegnek.

Nagy nyílászárók dél felé tájolva - hőnyereség

Az átmeneti időszak egyik legjobban működő dolga, hogy a k=1,1 -es üvegezésű nagy, dél és délnyugat felé tájolt nyílászárókon keresztül nagyon nagy hőnyereség érkezik. Bár kint hideg van, napok óta folyamatosan süt a nap, és ez felmelegíti a padlót, bútorokat, levegőt, és volt már, hogy 23 fokra felment a hőmérséklet a szobában fűtés nélkül is. Ilyenkor a tetőkinyúlás már nem játszik szerepet, a laposan sütő nap még az ablakokkal szemközti falat is bevilágítja és felmelegíti, a hőszigetelés pedig nem engedi kimenni a meleget. Ehhez persze szükséges, hogy kihúzzuk a függönyöket minden szobában - de ez ugye ingyen van :)

30 cm-es tégla fal - hőtároló tömeg
A falazat választásánál a hagyományos építési mód, illetve a kellő hőtároló tömeg biztosítása volt a fő szempont. Emiatt választottuk a Porotherm 30 NF téglát. Ezen kívül jelentős hőtároló tömeget képvisel a két szint közötti monolit vb. födém is. Ennél fontos, hogy ne hagyjuk kihűlni a falakat, mert az több energia bevitelt igényel (és elég lassú is).

A kísérletet tovább is folytatjuk majd a téli időszakban is, ki akarjuk próbálni, hogy csak a kis 4 kw-os Jancsi kályhával milyen szinten lehet majd kifűteni a házat úgy, hogy más fűtési rendszert nem vetünk be.